Akadály­mentességi törvény és EAA: mi érvényes a digitális szolgáltatásokra 2025 júniusa óta

01Hol tartunk

Az európai akadálymentesítési irányelv (külső webhelyet nyit meg), az (EU) 2019/882 irányelv (angol rövidítéssel EAA), közös akadálymentességi követelményeket határoz meg a felsorolt termékekre és szolgáltatásokra. Irányelvként nemzeti jogszabályokon keresztül hat: a tagállamoknak 2022. június 28-ig kellett elfogadniuk, és 2025. június 28-tól alkalmazniuk ezeket. Azóta a hatálya alá tartozó, az EU-ban fogyasztóknak kínált szolgáltatásnak minden olyan országban teljesítenie kell a követelményeket, ahol kínálják.

Magyarországon az irányelvet a 2022. évi XVII. törvény (külső webhelyet nyit meg) a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeinek való megfelelés általános szabályairól (Aktv.) ülteti át; jelenleg hatályos szövegváltozata 2026. január 1-jétől hatályos. A termékekre vonatkozó kötelezettségek a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényhez kapcsolódnak, a végrehajtás részleteit és az ellenőrző hatóságokat a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet határozza meg.

Az irányelv a webes akadálymentesítési irányelv, az (EU) 2016/2102 irányelv mellett áll, amely már évek óta kiterjed a közszférabeli szervezetek weboldalaira és mobilalkalmazásaira. Magyarországon ezt a 2018. évi LXXV. törvény (külső webhelyet nyit meg) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről ülteti át; ellenőrző szervezetként a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. jár el, mint a digitális szolgáltatások felügyelete. Az európai akadálymentesítési irányelv hasonló elvárásokat terjeszt ki a magánszférára, de csak az általa felsorolt termékekre és szolgáltatásokra.

02Mely digitális szolgáltatások tartoznak ide

Az irányelv 2. cikkének (2) bekezdése sorolja fel azokat a szolgáltatásokat, amelyekre kiterjed, ha fogyasztóknak nyújtják őket:

• E-kereskedelmi szolgáltatások: weboldalakon és mobilalkalmazásokon keresztül, távolról, a fogyasztó kérésére, fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatások. A gyakorlatban minden webáruház vagy foglalási folyamat, amely fogyasztóknak értékesít.
• Lakossági banki szolgáltatások: hitelmegállapodások, pénzforgalmi szolgáltatások és fizetési számlák, elektronikus pénz és bizonyos befektetési szolgáltatások fogyasztóknak.
• A légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatások egyes elemei: weboldalak, mobilalkalmazások, elektronikus jegyek és jegyértékesítési szolgáltatások, utazási információk, köztük a valós idejű információk, valamint az interaktív önkiszolgáló terminálok. A városi, elővárosi és regionális közlekedésben csak az önkiszolgáló terminálokra terjed ki.
• Elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító szolgáltatások, például a streaming- és televíziószolgáltatók alkalmazásai és felületei.
• Elektronikus könyvek és dedikált szoftver.

Az irányelv termékekre is kiterjed, például számítógépekre és operációs rendszerekre, okostelefonokra, fizetési terminálokra, ATM-ekre, jegy- és utasfelvételi automatákra, valamint e-könyv-olvasókra. Ha ilyen hardverre fejleszt szoftvert, a termékkövetelmények az ügyfelén keresztül Önt is elérik.

A kizárólag vállalkozásoknak kínált szolgáltatások kívül esnek a hatályán, bár sok vállalati ügyfél ma már a beszerzéseiben is ugyanezt a szintet kéri. Egy fogyasztókat és cégeket egyaránt kiszolgáló ügyfélportál a fogyasztói használat tekintetében a hatály alá tartozik.

03A mikro­vállalkozások mentessége

A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások e szolgáltatásaik tekintetében mentesülnek az akadálymentességi követelmények alól (4. cikk (5) bekezdés). Az irányelv mikrovállalkozásnak azt a vállalkozást tekinti, amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót. A mentesség csak a szolgáltatásokra vonatkozik. Az a kisvállalkozás, amely a hatály alá tartozó terméket hoz forgalomba, a termékkövetelményeket továbbra is teljesíteni köteles. Hogy az Aktv. a mentességet pontosan hogyan fogalmazza meg, azt a hatályos szövegben ellenőrizze.

A mentesség a szolgáltatóhoz kötődik, nem a szolgáltatáshoz. Ha egy nagyobb vállalat egy kis ügynökség által épített webáruházat üzemeltet, a webáruház a hatály alá tartozik.

04Mit jelentenek a követelmények egy weboldalnál vagy alkalmazásnál

A követelményeket az I. melléklet határozza meg. A szolgáltatásoknál a lényeg az, hogy a weboldalakat, a kapcsolódó online alkalmazásokat és a mobilalkalmazásokat következetesen és megfelelően akadálymentessé kell tenni: észlelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és robusztussá. Ez a négy elv a webes tartalmak akadálymentességi irányelveiből (Web Content Accessibility Guidelines, WCAG) származik, és konkrét ellenőrzésekre fordítható le:

• Észlelhető: szöveges alternatíva a képekhez, felirat a videókhoz, elegendő színkontraszt, és olyan tartalom, amely kis képernyőn vagy erős nagyításnál is információvesztés nélkül rendeződik át.
• Kezelhető: minden funkció működik billentyűzettel, a fókusz látható és logikus sorrendet követ, senki sem reked egy párbeszédablakban, és az időkorlátok meghosszabbíthatók.
• Érthető: egyértelmű címkék és útmutatások, olyan hibaüzenetek, amelyek megmondják, mi a hiba és hogyan javítható, kiszámítható navigáció.
• Robusztus: helyes szemantika, hogy a képernyőolvasók és más segítő technológiák minden vezérlőelemet, annak nevét, szerepét és állapotát felismerjék.

Egyes szolgáltatásokra további követelmények is vonatkoznak. Az e-kereskedelmi szolgáltatásoknak akadálymentessé kell tenniük az azonosítási, biztonsági és fizetési funkciókat, és tovább kell adniuk az értékesített termékek akadálymentességi információit, ha a felelős gazdasági szereplő ezeket rendelkezésre bocsátja. A lakossági banki szolgáltatásoknak az azonosítási módszereket, az elektronikus aláírást, a biztonsági funkciókat és a fizetési szolgáltatásokat is akadálymentessé kell tenniük, és olyan tájékoztatást kell adniuk, amely a Közös Európai Referenciakeret B2 szintjét meg nem haladó nyelvi szinten is érthető.

A szolgáltatóknak azt is be kell mutatniuk, hogyan felel meg a szolgáltatásuk a követelményeknek. Az V. melléklet ezt az általános szerződési feltételekben vagy azzal egyenértékű dokumentumban, akadálymentes formátumban kéri. Sok szervezet akadálymentességi nyilatkozatként teszi közzé, és a lábléchez és a feltételekhez is belinkeli.

Szabványok: EN 301 549 és WCAG

A Hivatalos Lapban hivatkozott harmonizált szabványoknak megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy teljesítik az e szabványok által lefedett követelményeket (15. cikk). Az IKT-termékek és -szolgáltatások akadálymentességének európai szabványa az EN 301 549. Ennek 3.2.1-es változata a webes akadálymentesítési irányelv szerinti harmonizált szabvány, és webes tartalomnál a WCAG 2.1 A és AA szintű sikerkritériumait tartalmazza.

Az európai akadálymentesítési irányelvhez kapcsolódó saját harmonizált szabványok a Bizottság szabványosítási megbízása alapján készülnek; mielőtt a megfelelőség vélelmére támaszkodna, ellenőrizze, mely hivatkozások jelentek már meg. Az EN 301 549 mindenesetre az a mérce, amelyet ma a hatóságok, az auditorok és az ügyfelek használnak. A WCAG 2.2, amely 2023 októbere óta W3C-ajánlás, további kritériumokat hoz, például a kattintási célok minimális méretét és az akadálymentes hitelesítést. Ha ma a WCAG 2.2 AA szintjére fejleszt, azzal a WCAG 2.1-et is lefedi, és felkészül a szabvány következő változatára.

05Aránytalan teher és alapvető megváltoztatás

A 14. cikk két kivételt enged. Egy követelmény nem alkalmazandó, amennyiben teljesítése alapvetően megváltoztatná a szolgáltatás alapvető jellegét, vagy aránytalan terhet róna a szolgáltatóra. Mindkét kivétel szűk:

• Az értékelést a szolgáltatónak magának kell elvégeznie a VI. melléklet szempontjai alapján, és dokumentálnia kell.
• Az a szolgáltató, amely más forrásból az akadálymentesség javítására szolgáló finanszírozást kap, nem hivatkozhat aránytalan terhére.
• A szolgáltatók megújítják az aránytalan teherre vonatkozó értékelést, ha a szolgáltatás megváltozik, ha a hatóságok kérik, és minden esetben legalább ötévente.
• A kivételre hivatkozó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az érintett tagállamok piacfelügyeleti hatóságait. A mikrovállalkozások ez alól mentesülnek.

A kivétel csak arra a konkrét követelményre vonatkozik, amely aránytalan, nem a teljes szolgáltatásra. Kezelje végső megoldásként: a legtöbb akadályt olyan komponensek és tartalmak okozzák, amelyeket kevés költséggel lehet javítani, ha időben kiderül a hiba.

06Átmeneti időszakok

A 32. cikk átmeneti időszakokat ír elő. Az alábbiak közül az első kettő kötelező a tagállamok számára, a harmadik választható:

• 2030. június 28-ig a szolgáltatók továbbra is nyújthatják szolgáltatásaikat olyan termékekkel, amelyeket 2025. június 28. előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások nyújtására.
• A 2025. június 28. előtt megkötött szolgáltatási szerződések lejáratukig változatlanul fennmaradhatnak, de legfeljebb öt évig ettől a naptól számítva.
• Ahol a nemzeti jog megengedi, a 2025. június 28. előtt jogszerűen használt önkiszolgáló terminálok gazdasági élettartamuk végéig használatban maradhatnak, de legfeljebb 20 évig az üzembe helyezésüktől számítva.

Ezek az időszakok a meglévő hardvert és szerződéseket védik. Nem halasztják el a követelményeket egy olyan weboldalnál vagy alkalmazásnál, amelyet módosít, újraindít vagy új ügyfeleknek kínál. A pontos átmeneti szabályokat minden nemzeti törvényben, Magyarországon az Aktv.-ben ellenőrizze.

07Nemzeti törvények és hatóságok

A piacfelügyelet és a szankciók nemzeti hatáskörbe tartoznak. Minden tagállam maga jelöli ki a hatóságait, és maga állapítja meg a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat. Magyarországon a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet szolgáltatási kategóriánként jelöli ki az ellenőrző hatóságot: az e-kereskedelmi szolgáltatásoknál, az elektronikus könyveknél és a dedikált szoftvereknél a fogyasztóvédelmi hatóságot, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknál és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél az NMHH-t, a lakossági banki szolgáltatásoknál a Magyar Nemzeti Bankot, a személyszállítási elemeknél pedig a légi, autóbuszos, vasúti és hajózási közlekedési hatóságokat.

08Akadálymentesség mint fejlesztési gyakorlat

Az akadálymentességi hibák többsége nem tervezési döntés eredménye. Szemantika nélkül épített komponensekből, alternatíva nélkül közzétett tartalmakból és senki által nem tesztelt külső widgetekből adódnak. Ezért okoz csalódást az indulás előtti audit: tucatnyi olyan hibát talál, amelyet olcsó lett volna megelőzni, és drága későn javítani. Az működik, ha az akadálymentességet a biztonsághoz hasonlóan a fejlesztési folyamat tulajdonságaként kezeli.

• Akadálymentes dizájnrendszer. A gombokat, űrlapokat, párbeszédablakokat, menüket, füleket és adattáblákat egyszer építjük meg helyes szemantikával, billentyűzettámogatással és fókuszkezeléssel, képernyőolvasóval teszteljük, és mindenhol újrahasznosítjuk. A színtokenek kontrasztját világos és sötét témában is ellenőrizzük.
• Az akadálymentességet tartalmazó készültségi definíció. Minden felhasználói történet megnevezi a billentyűzetes használatra, a címkékre és a hibakezelésre vonatkozó elfogadási kritériumait, és az ellenőrzők ezeket ugyanúgy vizsgálják, mint bármely más követelményt.
• Automatikus ellenőrzések a folyamatban. Szabályalapú szkennerek futnak minden buildnél, és megakadályozzák a visszalépést. A problémáknak csak egy részét találják meg, például a hiányzó címkéket, a kontrasztot és az érvénytelen jelölést, ezért kiegészítik a kézi tesztelést, de sosem helyettesítik.
• Kézi tesztelés segítő technológiákat ismerő szakemberekkel. Csak billentyűzet, képernyőolvasók asztali gépen és mobilon, négyszeres nagyítás és csökkentett animáció a kritikus útvonalakon: bejelentkezés, keresés, rendelés, fizetés, fiókkezelés.
• Tesztelés fogyatékossággal élő felhasználókkal a legfontosabb útvonalakon, kiadás előtt és nagyobb változások után.
• Külső komponensek szerződéses feltételekkel. A fizetési widgetek, az identitásszolgáltatók, a csevegőasszisztensek, a sütibannerek, a térképek és a videólejátszók a szolgáltatás részei. Kérjen a szállítóktól akadálymentességi megfelelőségi jelentést, és tesztelje őket a saját környezetében.
• Tartalmak és dokumentumok. A szerkesztők megtanulnak alternatív szöveget, címsorokat és hivatkozásszövegeket írni. Az ügyfelek által igényelt PDF-eket, például a szerződéseket és a számlákat, címkézett formában vagy akadálymentes alternatív formátumban kínálják.

Így építünk vállalati szoftvert és ügyfélportálokat: az akadálymentességi ellenőrzések a folyamatban futnak, és minden kiadás előállítja a bizonyítékot az akadálymentességi nyilatkozathoz, valamint az ügyfelek és a hatóságok kérdéseihez. Ugyanez érvényes az ügyfélszolgálati asszisztensekre és az olyan platformokon futó portálokra, mint a Salesforce: a platform akadálymentes építőelemeket ad, az egyedi komponenseken és a tartalmon múlik, hogy az eredmény akadálymentes marad-e.

09Gyakorlati terv

1. 01Térképezze fel a szolgáltatásait. Gyűjtse össze országonként a fogyasztóknak szóló weboldalakat, alkalmazásokat, terminálokat és dokumentumokat, és mindegyiknél döntse el, hogy az irányelv és a nemzeti törvény hatálya alá tartozik-e. Rögzítse az indoklást, a hatályon kívülinek ítélt szolgáltatásoknál is.
2. 02Mérje fel a jelenlegi állapotot. Végeztessen szakértői értékelést az EN 301 549 alapján a kritikus útvonalakon, a teljes oldal automatikus szkennelésével kiegészítve. A felhasználókra gyakorolt hatás szerint rangsoroljon, ne a találatok száma szerint.
3. 03A forrásnál javítson. Először a dizájnrendszerben és a közös komponensekben javítsa a hibákat, hogy minden javítás eljusson minden oldalra, amely ezeket használja.
4. 04Tegye közzé a tájékoztatást. A feltételekben vagy egy akadálymentességi nyilatkozatban írja le, hogyan felel meg a szolgáltatás a követelményeknek, adjon meg kapcsolattartási pontot a visszajelzésekhez, és tartsa naprakészen.
5. 05Építse be a fejlesztésbe. Elfogadási kritériumok, automatikus ellenőrzések, kézi tesztforgatókönyvek és kiadási kapu a kritikus útvonalakra.
6. 06Szabályozza a szállítókat. Az ügynökségekkel, platformokkal és widgetekkel kötött szerződésekbe kerüljenek akadálymentességi követelmények és bizonyítékok.
7. 07Dokumentálja a kivételeket. Ahol aránytalan teherre hivatkozik, írja le az értékelést, ahol kötelező, tájékoztassa a hatóságot, és tervezze meg a felülvizsgálatot.

10Mire érdemes figyelni

• Az európai akadálymentesítési irányelvhez kapcsolódó harmonizált szabványok, köztük az EN 301 549 felülvizsgált változatának közzététele és hivatkozása a Hivatalos Lapban.
• Az ellenőrző hatóságok útmutatásai és első eljárásai Magyarországon és minden más országban, ahol a szolgáltatást kínálja.
• A nemzeti átmeneti szabályok és az egyes ágazatokra, például a bankokra és a közlekedésre kijelölt hatóságok változásai.

Az Európai Bizottság áttekintést tart fenn az európai akadálymentesítési irányelvről (külső webhelyet nyit meg). Minden belső feljegyzést lásson el dátummal: a nemzeti gyakorlat még alakul.