Az MI, a szoftver és az uniós digitális szabályozás fogalmai.

Termékként kezelt adatkészlet: van megnevezett gazdája, dokumentált sémája, közzétett minőségi mutatói, világos hozzáférési szabályai és egyeztetett frissítési ideje, így más csapatok is használhatják anélkül, hogy meg kellene kérdezniük, hogyan készült.

Olyan adatplatform, amely az adattóhoz (data lake) hasonlóan nyílt fájl- és táblaformátumokban, olcsó objektumtárolón tárolja az adatokat, és erre adattárház-funkciókat épít: tranzakciókat, sémákat, hozzáférés-szabályozást és SQL-t. Ezt nyílt táblaformátumok, például az Apache Iceberg és a Delta Lake teszik lehetővé.

Olyan kialakítás, amelyben egy ember átnézi, javítja vagy jóváhagyja az MI kimenetét, mielőtt annak hatása lenne. A nagy kockázatú MI-rendszereknél az MI-rendelet hatékony emberi felügyeletet ír elő olyan személyek részéről, akiknek megvan a beavatkozáshoz szükséges szakértelmük és jogkörük.

Magabiztosan hangzó MI-kimenet, amelyet sem a források, sem a tények nem támasztanak alá. Csökkenteni lehet, megszüntetni nem: a válaszokat előkeresett forrásokra alapozzuk, hivatkozást követelünk meg, hagyjuk, hogy a rendszer kimondja, ha nem tudja a választ, és a gyakoriságát a kiértékelés során mérjük.

Dokumentumok, például űrlapok, számlák, igazolások és szkennelt levelek beolvasása, osztályozása és adatainak kinyerése szövegfelismerés, elrendezéselemzés és nyelvi modellek kombinálásával. Minden kinyert érték megbízhatósági pontszámot kap, és a küszöb alatti értékek emberi ellenőrzésre kerülnek.

Egy MI-rendszer rendszeres tesztelése kérdések vagy dokumentumok referenciakészletén, egyeztetett szempontok szerint, például helyesség, forrásokra való támaszkodás, teljesség és a válasz megtagadása, ha az nem ismert. A kiértékelés az élesítés előtt, majd a modell, a prompt vagy az adatok minden változása után újra lefut.

Olyan szoftver, amely nyelvi modell segítségével tervez meg és hajt végre lépéseket egy cél felé, például kikeres egy rekordot, kitölt egy űrlapot vagy meghív egy API-t. Az ügynök a kapott jogosultságokon és eszközökön belül dolgozik, és minden lépése naplózható.

Azok a gyakorlatok, amelyek a gépi tanulási és nyelvimodell-alapú rendszereket éles üzemben megbízhatóan tartják: a modellek, promptok és adatok verziókezelése, automatizált kiértékelés, telepítési folyamatok, valamint a minőség, a költség és a válaszidő monitorozása.

Hatalmas mennyiségű szövegen betanított neurális hálózat, amely a következő szót jelzi előre. Sok nyelven tud szöveget megfogalmazni, összefoglalni, osztályozni és adatot kinyerni belőle, de nem ténytár: ha nem a saját forrásaira támaszkodik, gördülékeny, mégis hibás válaszokat adhat.

A nyelvi modell köré épített kontrollok, amelyek a használatát az egyeztetett keretek között tartják: a bemenet és a kimenet ellenőrzése, témakorlátozások, a személyes adatok elfedése, jogosultság-ellenőrzés egy eszköz meghívása előtt és jóváhagyási lépések a következményekkel járó műveleteknél.

Jelentés szerinti keresés a pontos szavak helyett. A szöveget számvektorokká (beágyazásokká) alakítjuk, és a rendszer azokat a részleteket keresi meg, amelyek vektora közel áll a kérdéséhez. A gyakorlatban általában kulcsszavas kereséssel kombináljuk, mert a kódok, nevek és paragrafusszámok pontos egyezést igényelnek.

Olyan minta, amelyben a rendszer előbb releváns részleteket keres elő jóváhagyott forrásokból, például eljárásrendekből, szabályzatokból vagy ügyiratokból, majd a nyelvi modell csak ezek alapján válaszol. A válasz megadhatja a dokumentumot és a fejezetet, a felhasználó hozzáférési jogait pedig már a keresés tartja tiszteletben.

Olyan megközelítés, amelyben egy rendszer interfészét tervezik meg és fogadják el elsőként, általában OpenAPI- vagy AsyncAPI-specifikációként, és csak utána valósítják meg. Más rendszerek, partnerek és felhasználói felületek ezután dokumentált, verziózott API-kon keresztül integrálódnak, nem közvetlen adatbázis-hozzáféréssel.

Egy fizikai eszköz, folyamat vagy hálózat digitális mása, amelyet a valódi adataival összhangban tartanak. Állapotfigyelésre, a változtatások előzetes kipróbálására és a karbantartás tervezésére használják. Egy élő adatok nélküli 3D-modell nem digitális iker.

Gyártásban használt architektúraminta, amelyben egy központi eseményközvetítő tartja az üzem aktuális állapotát telephely, terület, gyártósor és gép szerint rendezve. A rendszerek ide publikálnak és innen iratkoznak fel, ahelyett hogy egyenként kapcsolódnának egymáshoz.

Olyan architektúra, amelyben a rendszerek eseményeket, vagyis tényeket, például „kérelem beérkezett” vagy „mérőállás ellenőrizve”, tesznek közzé egy üzenetközvetítőn, a többi rendszer pedig a saját ütemében reagál rájuk. Ez lazán csatolja a rendszereket, így egyikük változhat vagy leállhat anélkül, hogy a többit megállítaná.

Egy örökölt rendszer lépésenkénti kiváltásának módja. A régi rendszer elé egy homlokzatot helyeznek, a funkciókat egyenként mögötte álló új szolgáltatásokba költöztetik, és a régi rendszert akkor kapcsolják le, amikor már semmi nem irányít hozzá. Így elkerülhető egyetlen nagy kockázatú átállás.

Az épületinformációs modellezés (BIM) nyílt adatszabványa, amelyet a buildingSMART ad ki, és ISO 16739-1 szabványként is megjelent. Az IFC 4.3 változat kiterjed az infrastruktúrára is: vasútra, közutakra, kikötőkre, vízi utakra és hidakra, így az eszközadatok újragépelés nélkül jutnak el a tervezéstől az építésen át az üzemeltetésig.

Felhőben futó platform integrációk építésére és üzemeltetésére, kész csatlakozókkal, adatleképezéssel, vezérléssel és monitorozással egy helyen. Példa rá az SAP Integration Suite és a MuleSoft.

Az IEC-szabványok családja (IEC 61970, IEC 61968 és IEC 62325), amely a villamosenergia-hálózatokat, az eszközöket és a piaci kommunikációt egyetlen közös adatmodellben írja le. A hálózatüzemeltetők azért használják, hogy a tervezési, üzemirányítási és piaci rendszerek ugyanúgy írják le a hálózatot.

Előkészített felhőkörnyezet, amelyben a fiók- vagy előfizetési struktúra, az identitáskezelés, a hálózat, a szabályok, a naplózás és a biztonsági alapbeállítások már az első munkaterhelés előtt a helyükön vannak. Felgyorsít minden későbbi projektet, és egységesen tartja a kontrollokat.

Egy szoftver komponenseinek és függőségeinek géppel olvasható listája, általában SPDX vagy CycloneDX formátumban. Gyorsan megmutatja, hogy egy újonnan közzétett sérülékenység érinti-e. A kiberreziliencia-jogszabály előírja, hogy a gyártók készítsenek ilyet termékeikhez.

Olyan felhőszolgáltatás, amelyben az adatok helye, a szolgáltatás üzemeltetése és a rá vonatkozó joghatóság európai vagy nemzeti ellenőrzés alatt marad. A meghatározások eltérnek: egyes nemzeti rendszerek, például a francia SecNumCloud, kifejezett követelményeket írnak elő az EU-n kívüli jog elleni védelemre.

Olyan biztonsági modell, amelyben egyetlen felhasználó, eszköz vagy szolgáltatás sem kap bizalmat pusztán a hálózati helye miatt. Minden kérést hitelesítenek, engedélyeznek, és az identitás, az eszköz állapota és a körülmények alapján értékelnek, a hozzáférést pedig a feladathoz szükséges mértékre korlátozzák.

A 2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről, amely a webes akadálymentesítési irányelvet ültette át. Az ellenőrzést a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. végzi a digitális szolgáltatások felügyeleteként.

A kritikus szervezetek fizikai és szervezeti rezilienciájáról szóló uniós irányelv tizenegy ágazatban, köztük az energia, a közlekedés, az egészségügy, az ivóvíz és a digitális infrastruktúra területén. A tagállamoknak 2026. július 17-ig kellett azonosítaniuk kritikus szervezeteiket, ezek a szervezetek pedig ezután felmérik a kockázatokat, és rezilienciát növelő intézkedéseket hoznak.

Az adatokhoz való tisztességes hozzáférésről és azok felhasználásáról szóló uniós rendelet, amely 2025. szeptember 12. óta alkalmazandó. Hozzáférést ad az összekapcsolt termékek felhasználóinak az e termékek által előállított adatokhoz, megkönnyíti a felhő- és adatfeldolgozási szolgáltatások közötti váltást, és korlátozza a tisztességtelen szerződési feltételeket az adatmegosztásban.

A 2022. évi XVII. törvény a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeinek való megfelelés általános szabályairól, amely az európai akadálymentesítési irányelvet ültette át; jelenlegi szövege 2026. január 1. óta hatályos. A szolgáltatásokat típusonként más hatóság felügyeli: az elektronikus kereskedelmet a fogyasztóvédelmi hatóság, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat az NMHH, a lakossági banki szolgáltatásokat az MNB.

A személyes adatok kezeléséről szóló uniós rendelet, amely 2018. május 25. óta alkalmazandó. Olyan elveket rögzít, mint a célhoz kötöttség és az adattakarékosság, jogokat ad az érintetteknek, és kötelezettségeket ró az adatkezelőkre és az adatfeldolgozókra, köztük hatásvizsgálatot a magas kockázatú adatkezelésnél. Magyarországon a felügyeleti hatóság a NAIH.

A 2025. évi LXXV. törvény, amely a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel együtt az MI-rendelet magyarországi végrehajtásáról rendelkezik, és létrehozza a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot.

Az elektronikus ügyintézés belépési és azonosítási rendszere: a DÁP-alkalmazás és a kétfaktoros Ügyfélkapu+ szolgál belépésre az e-ügyintézéshez. A DÁP-törvény 2024. július 1. óta hatályos. A bankok is használják a DÁP-azonosítást.

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló uniós rendelet, amely 2025. január 17. óta alkalmazandó. Kiterjed az IKT-kockázatkezelésre, az incidensbejelentésre, a rezilienciatesztelésre és a harmadik fél IKT-szolgáltatók kezelésére, a szerződéses követelményekkel és az információs nyilvántartással együtt. Magyarországon az illetékes hatóság a Magyar Nemzeti Bank.

A Kbt. 27/A. §-a szerint 2019 óta az ajánlatkérők kötelesek fogadni és feldolgozni az EN 16931 európai szabvány szerinti e-számlát. A szállítókra e-számlázási kötelezettséget nem ír elő, és nincs központi platform: minden ajánlatkérő a saját megoldásán keresztül fogadja a számlákat.

Az egységes digitális kapuról szóló rendelet alapján létrehozott uniós rendszer, amelyen keresztül a hatóságok a polgár vagy a vállalkozás kifejezett kérésére határokon át cserélnek hivatalos igazolásokat, így senkinek nem kell olyan dokumentumot benyújtania, amely már egy hatóságnál megvan. Kötelezettségei 2023. december 12. óta alkalmazandók.

Az az elektronikus rendszer, amelyben a magyar közbeszerzési eljárások hirdetményei és az ajánlattétel zajlanak. Számlák továbbítására nem szolgál.

Az az uniós irányelv, amely előírja, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élők számára, köztük az elektronikus kereskedelem, a lakossági banki szolgáltatások, az e-könyvek, valamint a személyszállítási szolgáltatások webhelyei, alkalmazásai és e-jegyei. 2025. június 28. óta nemzeti törvényeken keresztül érvényesül; Magyarországon az akadálymentességi törvény (Aktv.) ültette át.

A felülvizsgált eIDAS-rendelet alapján biztosított tárcaalkalmazás, amelyben az emberek tárolhatják személyazonosító adataikat és igazolásaikat, például okleveleiket vagy engedélyeiket, csak azt oszthatják meg, amire egy szolgáltatásnak szüksége van, és dokumentumokat írhatnak alá. Minden tagállamnak legalább egy tárcát kell kínálnia, és sok állami és magánszolgáltatásnak el kell majd fogadnia.

Az ipari automatizálási és vezérlőrendszerek biztonságára vonatkozó nemzetközi szabványsorozat. A telephelyet csatornákkal összekötött zónákra osztja, biztonsági szinteket határoz meg, és felelősségeket rendel az eszközök tulajdonosaihoz, a rendszerintegrátorokhoz és a termékszállítókhoz.

A közszféra szolgáltatásainak határokon átnyúló interoperabilitásáról szóló uniós rendelet. A közszférabeli szervezeteknek fel kell mérniük az új vagy módosított transzeurópai digitális közszolgáltatások interoperabilitási hatását, és egy közös portálon megoszthatják és újrahasznosíthatják az interoperabilitási megoldásokat.

Az információbiztonsági irányítási rendszerek nemzetközi szabványa. Az e szabvány szerint tanúsított szervezetnek auditált rendszere van a biztonsági kockázatok azonosítására, a kontrollok kiválasztására és folyamatos fejlesztésére. A FromNine ISO/IEC 27001 szerint tanúsított.

A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetek biztonsági intézkedéseinek ellenőrzése. A már működő szervezeteknek 2025. február 15-ig kellett jelentkezniük az SZTFH-nál, az első kiberbiztonsági auditot pedig 2025. december 31-ig kellett elvégezni. A szállítók szerződéses kikötésekkel és a kontrolljaik leírásával járulnak hozzá a bizonyítékokhoz.

A 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról, amely a NIS2-irányelvet ültette át, és 2025. január 1-jén lépett hatályba; végrehajtási rendelete a 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet. A magánszféra alapvető és fontos szervezeteit a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), a közigazgatást és az állami tulajdonú szervezeteket az NKI felügyeli. A nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központ a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

Az az uniós rendelet, amely kiberbiztonsági követelményeket állapít meg az uniós piacon forgalmazott, digitális elemeket tartalmazó hardver- és szoftvertermékekre. A gyártóknak a támogatási időszak alatt kezelniük kell a sérülékenységeket, és 2026. szeptember 11-től be kell jelenteniük az aktívan kihasznált sérülékenységeket; a fő kötelezettségek 2027. december 11-től alkalmazandók.

A 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről. Ez szabályozza, hogyan folytatják le az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásokat; az eljárások az EKR-ben zajlanak. A törvényhez kapcsolódó intézmény a Közbeszerzési Hatóság.

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete. Kockázat szerint sorolja be az MI-rendszereket: egyes gyakorlatokat tilt, a nagy kockázatú rendszereknek az adatokra, a dokumentációra, az emberi felügyeletre és a pontosságra vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük, egyes rendszerekre pedig átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak. A tilalmak 2025. február 2., az átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2. óta alkalmazandók, a III. melléklet nagy kockázatú kötelezettségei pedig a 2026-os módosítás szerint 2027. december 2-től. Magyarországon a végrehajtásáról a 2025. évi LXXV. törvény rendelkezik.

Az EU irányelve az alapvető és fontos szervezetek kiberbiztonságáról olyan ágazatokban, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a digitális infrastruktúra és a közigazgatás. Kockázatkezelési intézkedéseket, az ellátási lánc biztonságát és incidensbejelentést ír elő: korai figyelmeztetést 24 órán belül és bejelentést 72 órán belül. Nemzeti törvényeken keresztül érvényesül, amelyek országonként eltérnek; Magyarországon a kiberbiztonsági törvény ültette át.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszere, amelyen keresztül 2021 óta minden belföldi számla adatait valós időben jelenteni kell, legyen szó vállalkozásnak, közszférabeli szervezetnek vagy fogyasztónak kiállított számláról. Az adatszolgáltatás nem azonos az EN 16931 szerinti strukturált e-számlával: minden számlázó rendszernek, a csoportszintű ERP-nek is, kezelnie kell.

Nemzetközi hálózat és specifikációcsalád strukturált üzleti dokumentumok, például számlák és megrendelések cseréjére tanúsított hozzáférési pontokon keresztül. Több uniós tagállam ezt használja a strukturált e-számlák csatornájaként. Magyarországon más a modell: a belföldi számlák adatai az Online Számla rendszeren keresztül jutnak el a NAV-hoz, a Peppol pedig a más uniós országokban működő partnerekkel folytatott számlacserében jöhet szóba.

Kétfaktoros belépés az elektronikus ügyintézéshez, amely 2025 januárjában váltotta fel az egyfaktoros Ügyfélkaput. A DÁP-alkalmazás mellett ez a lakossági e-ügyintézés másik belépési módja.

A W3C irányelvei az akadálymentes webes tartalomhoz, A, AA és AAA szintű sikerkritériumokba rendezve. Közbeszerzésben és jogszabályokban jellemzően az AA szint a cél; a jelenlegi változat a WCAG 2.2, és az EN 301 549 európai szabvány ezekre az irányelvekre épül.